A sorselemzés nem varázspálca, hanem egy erős zseblámpa a sötétben
Móni egyre inkább azt érezte, nem bírja tovább, egy idegennel él együtt és nem értette, hogyan jutott el idáig a kapcsolata Péterrel. Válni akart. Meg volt győződve róla, hogy ez az egész Péter hibája. Lusta érzelmileg, egyszerűen képtelen figyelni rá és az igényeire. Ha nem lennének a gyerekek, már évekkel ezelőtt elvált volna. De már nem bírja tovább!
Bárkivel próbálta megbeszélni eddig az érzéseit, a vége az lett, hogy őt hibáztatták, mert szerintük "neki semmi nem elég jó", "vajon mit akar még?", "mi kell, hogy lássa, hogy milyen jó élete van?" "milyen hálátlan feleség, anya!" és ehhez hasonló mondatokat kapott támogatás helyett. Így az évek alatt a boldogtalansága mellé még szépen "összeszedett" némi lelkiismeret-furdalást is, mert elhitte, hogy vele komoly baj van.
Elment hát mindenféle lelki gyógyítóhoz, jóshoz, ilyen-olyan kezelésekre, elvonulásokra, tán még orákulumnál is járt. Kis időre mindig jobban volt, de az igazi áttörés elmaradt.
Egy ideje akkor már ismertük egymást Mónival és picit már nehezteltem is látva ezt a sok "űrutazást", mert már mindenhol járt, csak nálam nem. Nem szeretem tukmálni a szolgáltatásaimat, de azért titkon bíztam benne, hogy eszébe jut, én is tudok ezt-azt. Hátha észreveszi, hogy minden extrát megvett már, de az alap elmaradt. Néhány hónap és néhány százezer forinttal később írt egy üzit, hogy olyan "elemzésizét" csinálnék-e neki? Há' persze-godoltam.
Szerintem Móni arra számított, hogy megjósolom: jobb lesz neki Péter nélkül, meg jön majd a lovag a lovon is.... DE!!! A sorselemzés (és aTarot) nem jóslás!
Nem a jövőjét láttuk meg, hanem a múltja sebeit. Móni egy olyan családban nőtt fel, hol több ponton kirajzolódott, hogy gyermekként nem találták igazán a közös hangot egyik szülővel sem. Nem tudott olyan belsőséges kapcsolódást megélni velük, amire igazán szüksége lett volna. Érdekes, hogy mindkét szülőtől ugyanazt a nehezítést kapta (természetesen nem szándékkal, egyszerűen nem tudták, hogyan tudnák jobban "csinálni a szülőséget"). Szerette volna megtapasztalni a feltétel nélküli szeretetet, a harmóniát a családi együttlétek alatt, de ez sajnos nem a vágyai szerint alakult.
Ilyen esetekben felnőttkorban különösen fontosnak érezhetjük, hogy kapcsolódjunk valakihez, de arra mindenképpen figyelni érdemes, hogy ne bármi áron tegyük ezt!
Láttuk azt is, hogy számára gyógyulást a kreativitás megélése adhat. Elmondta, hogy gyerekkorában gyönyörűen rajzolt, de mára már egy vonalat sem tud meghúzni normálisan (itt megkeressük és feloldjuk az elfojtást szépen, lassan haladva, majd akár tanfolyamokon, workshopokon tudja a tehetségét csiszolni). Megnéztük a személyes évét is, melyben a fókusz a megújuláson, a rugalmasságon, az új nézőpontok keresésén lesz, vagyis nem szabad belepunnyadni a megszokott életébe. Az önértékelés, önbizalom felépítése az egyik fő feladat a következő életszakaszában, mégpedig az igazi értékek felismerésén keresztül, együttműködve férjével.
Móni nem azért volt boldogtalan a házasságában, mert Péter "rossz" volt, vagy mert nem szerették egymást. Móni azért volt boldogtalan, mert a tudatalattija egy láthatatlan falat épített köré. A gyermekkori negatív megélései egy olyan szűrőt tettek a szemére, amin keresztül Péter közeledését tolakodásnak, csendjét pedig elutasításnak élte meg.
A felismerés: A falat te építetted, te is bonthatod le!
A gyermekkori sebei miatt Móni elzárkózott, a biztonságot a magányban kereste, még a házasságán belül is. A sorselemzés nem adott neki varázspálcát, sem különleges képességet, de adott egy új lehetőséget a boldog életre.
Ebben a személyes évében minden adott ahhoz, hogy elkezdjük a közös munkát:
- Ránézünk arra, hogy mit szeretne valójában a párkapcsolatában
- Mélyebben értelmezzük a korábbi eseményeket
- Tudatosítjuk az erősségeit és gyengeségeit
- Feltárjuk a blokkokat és mintákat
- Keresünk az eddigiektől eltérő, működőképes megoldásokat
- Sokat nevetünk és sírunk
Biztos vagyok benne, hogy türelemmel, szeretettel végül sikerül szeretetteljes kapcsolatatot kialakítaniuk!
Amikor lelked rózsája kinyílik, minden szirma beragyogja az utadat aranyló fényével.