Reni blogja

Móni egyre inkább azt érezte, nem bírja tovább, egy idegennel él együtt és nem értette, hogyan jutott el idáig a kapcsolata Péterrel. Válni akart. Meg volt győződve róla, hogy ez az egész Péter hibája. Lusta érzelmileg, egyszerűen képtelen figyelni rá és az igényeire. Ha nem lennének a gyerekek, már évekkel ezelőtt elvált volna. De már nem bírja...

Sokáig azt hittem, hogy a belső sötétség, ami bennem van egy teher, amit életem végéig cipelnem kell. Ma már látom a fordulatot: a "nem akarás", a kívülállóság és az a kora, mély magány valójában egy különleges erőforrás alapkövei voltak.

Vannak gyermekek, akik otthonosan mozognak kicsiny világunkban. Harsányan nevetnek, minden porcikájukkal élik a létezés íratlan szabályait.
Sosem tartoztam közéjük.